Vervaco kép 2008. 02. 06.

Múlt hét szerdai állapota a vervaco tájképnek:

Néhány friss munkám

Két ünnep között, ill. kari előtt összedobtam néhány fityegőt (egyik még csak félkész):



A második sállal nem haladtam. Az elsőt meg nem hordja a lányom, mert nem kétméteres.

Elkezdtem hímezni egy vervaco képet:

BÚÉK!

Kötött sál

Utoljára kb. 12 éves koromban volt kötőtű a kezemben. Akkor a Barbie babámnak kötöttem egy hosszú ujjú pulcsit. A pulcsi el is készült, csak éppen olyan merev volt, hogy megállt, karjait oldalt nyújtva :D Kb. itt el is ment a kedvem minden további kötéssel kapcsolatos dologtól, bár a kötött holmik nagyon tetszenek.

Most ősszel megláttam Andinál egy nagyon jópofa kötőfonalat, ami állagát tekintve hasonlít a fenyőfára rátekerhető boára, csak vékonyabb, és isteni puha kivitelben.
Vettem két gombolyaggal, hogy csajoknak próbaképpen kötök 1-1 sálat.
Kb. két délután alatt elkészültem egy sállal, itt az eredmény:



Most még kell kötnöm Ketteskémnek is egy sálat, aztán megpróbálkozom párna kötésével, mert annyira isteni ez a fonal megkötve.
Ill. még gondolkoztam valami kötött állatkán, csak ahhoz még nem érzek elég erőt magamban.

Képek, immár keretbe foglalva

Nagy meglepetésemre megérkeztek ma a képek Anditól.
Csodálatosak lettek a keretek :)

Doromboló bolhazsákok :)))

Több napi megfeszített melóval elkészült a nyivákoló kórus:

(A kéz Lilié, aki épp magáévá akarta tenni a képet)

Sajnos nem készült el szombatra, hogy magammal vihettem volna Komáromba kereteztetni.

A komáromi minitali nagyon jól sikerült, jól éreztük magunkat.
Lilin voltam megdöbbenve, egész végig jókedvűen császkált a boltban, próbált kommunikálni a saját kis nyelvén. Majd próbálta átrendezni kicsit a boltot :D
Elvittem keretezni a mediterrán lépcsőt, az órát, meg a kulcsosat (amiből mégsem fali kulcsakasztó lesz)

Charming cottage állása

Sanyi hímzésének jelenlegi állása:

Tegnap szinte egész nap, és fél éjszaka hímeztem. Az eredmény:



Esti beszélgetés párommal:
Én: Nem tudom, hogy mi lehet a háttér.
Sanyi: Mátrix :)
Én: De a Mátrixban a csíkok függőlegesek voltak, itt meg vízszintesek.
Sanyi: Macska mátrix :))))

Dühöngőpárna

Nemrég csináltam 3 nagy, jól kitömött párnát. Eredetileg egy készült Lilinek, hogy ugrálhasson rajta, aztán apa azt mondta, hogy varrjak még, mert tök jó a kanapén erre dőlni.

... négy cica...

Éjjel maratoni hímzés volt apával, filmezés közben, fél 4-ig böködtük az anyagot:

Cicáim állása:

Párom Charming Cottage-e:

Egy cica, két cica...

Itt tartok most:

A következő áldozat :)

Lilinek elkezdtem ezt a macskás képet, sajnos idő-, és fonalhiány miatt elég lassan haladok vele:


Ezenkívül még sok más tervem is van, többek között egy magasságmérő, karácsonyra néhány kisebb kép ajándékba, egy terítő, ill. most már még egy. Csak azt nem tudom, hogy mikor. De bele kéne húznom :)

Pocsék minták fóruma

Soha nem értettem, és nem is fogom megérteni, hogy miért kell olyan mintákat megosztani, feltölteni, küldeni, stb... amik olvashatatlanok, nem nyomtatható olvasható minőségben, teljesen használhatatlanok???

Nyári termések

Nyáron az egész család belelendült a hímzésbe. Íme a termések:

Enyémek:
Anyunak egy kis "pénztárca":














Sanyinak a lépcsős tájkép:



















A leendő fali kulcstartónk:














Sanyi művei:
Lépcsős kép:



















Óra:



















Szandi művei:































































Niki művei:








































Lili homokozójátékos zsákjára:

Mediterrán lépcsők - végre kész

Nyaralás alatt elkészültem a Mediterrán lépcsőkkel.
Szegény elég hosszú vajúdás után született meg.
2002-ben egy kiállításon láttam meg először a képet, tűvé tettem mindent a mintáért, de szinte senki nem ismerte, nem találkozott még vele. Majd kb. két hónap múlva szólt valaki, hogy megvan a minta, el is küldte e-mailben (sajnos már a jótevő nevére nem emlékszem), de akkor a kinyomtatással nem boldogultam, sehogy nem fért rá egy oldalnyi minta egy oldal.
Végül nagynehezen sikerült kinyomtatni, majd háromszor hajítottam el a már megkezdett munkát, mert vagy az anyag nem tetszett végül, vagy keret híján jó gyűrött lett az egész, harmadszor meg koszos lett az állásban, végül két éve pont Horvátországban kezdtem el negyedszerre, és a sors keze, hogy idén pont ugyanott nyaraltunk, amikor befejeztem a képet: