Terítő

Ajándékötlet híján egy éjszaka alatt ütöttem össze ezt a terítőt:

Hófehérke

Gyermekkori emlékeim

A meghívást Barbitól kaptam.

A játékszabályok a következők:

1. Tedd ki a játékba hívód nevét, linkjét, és a játék logóját!
2. Írj a gyermekkorodról!
3. Hívj játékba te is 7 embert, tedd ki az ő nevüket és linkjüket is!

1. Gyerekkorom nagy részét anyai nagyszüleimnél töltöttem, lévén 3 utcányira laktak tőlünk. Szerettem nagyapámmal barkácsolni, aki nyugdíjasként asztalos munkákat végzett otthon, általában a családi igények kielégítésére.
Nagy kertjük és gyümölcsösük volt, így tavasztól őszig friss gyümin éltünk.

2. Volt egy kedvenc macim, kicsi, mára kopott, de mai napig megvan. Jelenleg az "ovis szoba" lakója.

3. 8 éves koromban, a nyári szünetben tanultam meg hímezni keresztanyámtól. Akkor még a kalocsai és matyó mintás terítőcskéket hímeztem. Ezek is megvannak a mai napig.

4. A "Mi leszel, ha nagy leszel?" kérdésre mindig azt válaszoltam, hogy tanítónő. Hát ez valahogy nem jött össze. Bár elnézve az oktatás mai színvonalát, a pályáról menekülő tanárokat, az alacsony fizetést, és hogy ezért mennyi megaláztatást kell elviselni már a gyerekek részéről is, utólag úgy néz ki, hogy nem nagy kár.

5. Nagyon szerettem babázni, első és egyetlen Barbiemat (ami igazából csak egy utánzat volt, bár akkoriban még az is minőségi volt) 12 évesen kaptam, és még évekig játszottam vele.

6. Szerettem tanulni, jó tanuló voltam, imádtam az orosz nyelvet, emiatt sokan csodabogárnak tartottak.

7. Kedvenc búvóhelyem a padlás volt. Tavasztól őszig sokszor feljártam oda, ha egyedül akartam maradni (bár tilos volt, mert féltek, hogy leesünk a létráról). Nyáron a hőség elviselhetetlen volt fenn, de nem zavart. Mindig volt fenn egy csomó széna, meg régi rossz szőnyegek, a szőnyeget dobtam rá a szénára, és ott punnyadtam, olvastam, néha be is aludtam.

8. Nagyon szerettem fiús játékokkal is játszani. Unokaöcsémmel, meg a szomszéd kiskölykökkel legóztunk, háborúztunk, műanyag várban műanyag katonákkal harcoltunk.

9. Anyukám szinte minden hétvégén sütött valami finomságot. Ez a szokás azóta elkopott.

10. Nagyon sokat kirándultunk családi körben. Ilyenkor együtt mentünk anyu szüleivel, anyu testvérei a saját családjukkal, és mi. Hátizsákokban és tarisznyákban vittük az elemózsiát, és órákig gyalogoltunk, hegynek fel, hegynek le. Nagyapám meg én imádtunk letérni az útról, és fák-bokrok közt bújkálva, keresztül-kasul az erdőn próbáltunk ugyanoda kilyukadni, ahová a többieket az út vitte. Általában én mondtam, merre menjünk, és soha nem tévedtem el. (Ugyanakkor egy aluljáró a mai napig nagy kihívás számomra)


Én már nem jelölök meg 7 barátot, mert valószínűleg már mindenki sorra került.

Párna

Végre nekiültem, és végső formát adtam az Lvicától kapott tündéri kis őszi képnek.
Vica! Még egyszer nagyon szépen köszönöm!

Kartonfigurák

Ma vagdostunk-ragasztottunk Lilivel, ezek születtek:

Fenyőfák

Kész a jbw fenyőfa


A Keresztszemes Magazin évkönyvében találtam egy fenyőfás blackwork mintát, és volt a magazinhoz a mintához való zweigart vászon és hímzőfonal, gondoltam, kipróbálom ezt a fajta hímzést is. Sajnos nem sokat haladtam vele, mert Lili közölte: Anya nem hímez.

Lanarte: Two orchids - fázisfotók IX. (2008-10-24)

Kipécéztek...

Kipécéztek :D

- vízöntő vagyok, ami sok furcsaságot megmagyaráz :D

- sokszor számomra is érthetetlen dolgaim vannak, és utálom, mikor az ilyenekre megkérdik, hogy miért így? ugyanis nem tudok rá válaszolni

- nagyon hangulatember vagyok

- táskamániás vagyok, bár párom mindig azzal cukkol, hogy akkora táskát még találtak fel, amiben elférnének a dolgaim :D

- nagyon szeretem az állatokat

- a valóságshow-któl sikítófrász jön rám

- imádom a sorozatokat, de azokból is inkább a krimi és orvosi témájúakat

- én is szeretem a fura embereket, köztük nem érzem marslakónak magam :D

- vulgáris leszek, hányni tudnék az emberi butaságtól, aljasságtól, kétszínűségtől, a bürokratizmus vízfejétől

- sokszor nem értem a világot, az embereket, a tetteiket (és ők sem értenek engem)

- sírás jön rám, ha gyerekek, állatok szenvedéseiről olvasok, látok...

- hiszek Istenben, de ugyanakkor a vallás nekem ellentmondásos, a papok képmutatóak (és sokszor kételkedem, mikor ártatlanok, gyerekek, állatok szenvedéseiről szerzek tudomást)

- nem szeretem, ha az agyam alapjáratra van kényszerítve, mindig muszáj valamit csinálni (itt gondolok arra, hogy úgy tv-zek, hogy muszáj hímeznem közben, vagy várakozás közben szintén hímezni, vagy olvasni, stb...)

- nem szeretem a valóságshow-kat, az angol humorra épülő filmeket, a bárgyú amcsi filmeket

- mai napig képes vagyok mesekönyvet olvasni, főleg ha sikerül megszerezni gyerekkorom kedvenc meséit, regényeit

Hirtelen ennyi jutott eszembe.

Akiket én kipécéztem:

Ditti30 - Györgyi - Napcsi - Phan - Tündérke - Tűzlili - Ralina

A szabályok:
1. linkeld be a blogodba azt, aki kipécézett
2. ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi (ha lehetne, én inkább a furára voksolnék, és annyit, ami HÍRTELEN eszedbe jut)
3. pécézz ki 7 embert, nevezd meg őket és linkeld be a blogodba
4. egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban, hogy ki lettek pécézve.

Meglepim Lvicától

Egy nagyon kedves barátnőmtől, Lvicától (aki a legnagyobb gondjai közepette szakított időt erre a kis meglepire) kaptam ezt az aranyos őszi hímzést.

Karácsonyra készülve - agyzsibbadás ellen

Tegnapelőtt este kb. 10 órás, majdnem szünet nélküli, klaviatúra csapkodás után úgy éreztem, hogy muszáj kikapcsolnom egy kis hímzéssel, de az összes megkezdett munkám sokszínű, gyakori színváltással rendelkező minta, így gondoltam, elkezdek valami kis egyszínű mintát.
Erre a kis monochrome karácsonyfára esett a választásom, és a dmc 4045-ös zöld multikolorjával kezdtem hozzá.

Karácsonyi gömbök (saját terv)

Szív2 (saját terv)

Szív (saját terv)

Lanarte: Two orchids - fázisfotók VIII. (2008-10-04)

Lanarte: Two orchids - fázisfotók VII. (2008-09-26)