Nyaralásból hazaérve ez a tüneményes könyvjelző várt a postaládában Lapitól:
Sanyi befejezte a Noddyt, a lányától egy meghatódott köszönömöt, egy szerelmes nézést, és egy óriási puszit kapott cserébe:
Házunk gondnokának, akivel nagyon jó barátságban vagyok, kisunokája született, és gondoltam, meglepem egy kis ajándékkal őket, még a név és dátum hiányzik, meg valamit kell még kreálni belőle, de a lényeg kész van:
Ezt a képet tavaly májusban kezdtem el, kb. 75%-a volt kész, amikor most magammal vittem. Jónéhány estém ráment a befejezésre, mivel újranyomtattam a mintát, és ki kellett bogarászni, hogy mi van kész, és mi hiányzik még:
Ezt a képet pedig június elején kezdtem el, kb. 50%-os volt, amikor elindultunk itthonról, és ezt is befejeztem.
.
4 megjegyzés:
Azta mindenit hogy milyen ugyes vagy...ennyi szep himzes befejezve!:-D
Pollyka, azt hiszem, havonta el kellene mennetek egy hétre pihenni, mert félelmetes tempót diktáltok, ha egyszer jut rá időtök!:))) Nagyon szép lett minden, Lapi ajándéka is gyönyörű!
Melike, drága, tudod, ilyenkor hozom be azt, amire év közben sajnos nincs időm :( Úgyhogy ilyenkor kell belehúznom. És az én tempóm még semmi Sanyiéhoz képest. Ő két éve nyaraláskor két hét alatt hímzett ki egy durván 130*200-as vervaco képet.
Valami hihetetlen gyorsan, és szabályos x-ekkel (enyémek ugye pont a fordítottjai), és egyenletes öltésekkel, tehát nem volt összecsapva.
Nem semmi termés! Gratula!
Megjegyzés küldése