Tegnap elmentünk a tihanyi levendula-fesztiválra. Volt ott minden, amit csak a levendulával kapcsolatban el lehet képzelni, meg annál több is :D (csak a fényképezőgépet itthon felejtettem, így fotóbeszámoló sajnos nincs).
Találkoztam Noémi Arany-nyal, vásároltam a Levendulamániától (haza akart velem jönni a már netről ismert levendulás trió).
Kóstoltam és vettem levendulás mézet, jött egy levendulagyertya is velünk.
Szemeztem levendulapárlattal, de annak igencsak borsos volt az ára, így arról letettem.
Bár a kézművesek pultjainál is el lehetett volna költeni egy kisebb vagyont, szebbnél szebb - természetesen levendulás - alkotásokat láttunk.
Utána elmentünk a szedd-magad levendulaföldre, ahol 2000 Ft-ért kaptál egy papírtáskát, és annyi levendulát szedtél bele, amennyi belefért.
Majd lementünk a Balcsi-partra, és órákig hűtöttük magunkat a vízben.
Ma pedig a tegnapi "termést" összekötöztük, és lógatva a napon szárad.


Azt pedig most olvastam facebook-on, hogy ma reggelre az éjszakai vihar összedöntötte a fesztiválon lévő árusok sátrait és bódéit. Sajnálom :(
Liliék az oviban néhány hónappal ezelőtt egy óvóbácsira tettek szert.
Külső szemlélőként ahogy észrevettem, a gyerekek egyáltalán nem lepődtek meg, nagyon jól fogadták az új helyzetet, hogy ezentúl egy "bácsi" lesz velük a nap egyik felében, megszerették az óvóbácsit.
A szülők elég vegyes érzelmekkel fogadták a hírt, de Lóránt bácsi bizonyított, és mondhatom, hogy a férfi példakép a csoportnak is jót tett.
Lilivel ezzel a kis aprósággal búcsúztunk el tőle:
A mintát két mintából ollóztam össze, a violinkulcs egy régebbi angol magazinból van, a leveles-indás mintát pedig PALKÓ borkötényre való mintájából másoltam.
Dia segítségével (amit ezúton is köszönök) meghímeztünk, és Dia összevarrt az Őzike csoportnak 14 db őzikés tarisznyát.
Sok évig nem sütöttem gyümölcstortát, mert a fém tortaformából csak részletekben lehetett kivakarni a tortalapot, és az utolsó kísérleteim mindegyikénél a tortazselét szuperul beszívta a tészta.
Aztán vettem szilikon tortaformát, de kb. 2-3 éve csak porosodik a szekrényben, nem volt hangulatom kísérletezni.
Ma erőt vettem magamon, és összedobtam egy epertortát. (ami a nagyon finnyás kicsi lányom szerint is: ISTENI)
Nem vesztem el, csak rengeteg határidős melóm van, időzavarban vagyok, hímezni időm szinte nulla, tele vagyok félkész projektekkel, a ballagási tarisznyák is csak döcögve haladnak... Ami - csekély - szabadidőt tudok a saját magam rovására lopni, akkor próbálok kicsit Lilivel lenni, illetve bicajozni.
Húsvét hétfőn 5 óra alatt kiraktam ezt a jegesmedvés puzzle-t, majd pihentettem, mert venni kellett (volna) ragasztót és keretet hozzá.
Tegnap egyik lányom arrébb pakolta, a másik ezt követően lelökte, az egész darabjaira széthullott.
Éjszaka 3 óra alatt raktam ki újra, majd biztonságba helyeztem a mai keretvásárlásig (szimpla pattintós üveglap).
Tegnap este nem bírtam a véremmel, muszáj volt belekezdeni a Szárnyas-Barbie projektbe.
Az első este állása:
Egy régi álommintához sikerült beszerezni a tökéletes anyagot.
Mutatom Sanyinak az anyagot, a kiválasztott fonalat, és a fekete-fehér mintaívet, és kérdezem, hogy szerinte jó lesz-e így?
Sanyi ránéz: ez mi egyáltalán?
Lili válasza: Barbie szárnyakkal és szoknyában :D köszi anya, hogy kihímzed nekem :)
(az senkit nem érdekelt, hogy végülis nem Barbie, hanem tündér, és nem Lilinek, hanem magamnak fogom hímezni, de ezek csak mellékes dolgok)
A kép:
Az anyag, amit Barbaral festett:
A fonal pedig a tervek szerint DMC 552 lesz.
Végre elkészült a nyár :)
Hungarocellre "patchwork"-özött ló és csikó.
Lilivel együtt készítettük, én vagdostam, ő dugdosta bele az anyagot a hungarocellbe.
Évekkel ezelőtt terveztem meg Fifit, aki akkoriban Lili kedvenc mesehőse volt.
Most megosztom a mintát is.
Tegnap érkezett futárral egy kisebb csomagocska.
Lili önállóan (minimális segítséggel) hímezte ezt a két képet. Kezébe adtam a keretbe feszített anyagot, az első öltés helyét kijelöltem, és utána önállóan számolva a mintát, csak hímzett, és hímzett...
Rájöttem, hogy a saját mintáim közül csak elvétve hímzek ki néhányat.
A tavaszváróhoz viszont nagy kedvet kaptam, így nem úszta meg, hogy kihímezzem. Nézzétek el, hogy még mosatlan-vasalatlan, este vettem ki a keretből. Az eredmény: